37/2007. (VII. 23.) EüM–SZMM együttes rendelet - táboroztatásra

37/2007. (VII. 23.) EüM–SZMM
együttes rendelet

egyes nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyek üzemeltetésének egészségügyi feltételeiről

A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról
szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 25. §-ának
(1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egészségügyi
miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm.
rendelet 1. §-ának a) pontjában, valamint a szociális és
munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.)
Korm. rendelet 1. §-ának f) pontjában megállapított feladatkörben eljárva a következőket rendeljük el:

1. § A rendelet hatálya a következő nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyekre (a továbbiakban: szálláshely) terjed ki:

a) gyermek- és ifjúsági csoportot fogadó üdülő (a továbbiakban: üdülő),

b) gyermeküdülő,

c) gyermek- és ifjúsági tábor,

d) gyermek- és ifjúsági táborban telepített sátortábor (a továbbiakban: telepített sátortábor),

e) nomád táborhely.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

a) táborozás szervezője: az a természetes személy, jogi
személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely a
4. § szerinti bejelentési kötelezettséget teljesíti;

b) gyermek- és ifjúsági csoport: 6–18 éves korosztályú fiatalok legalább hat főből álló közössége;

c) veszélyes anyag: az a külön jogszabályban meghatározott
anyag, amely hatását kifejtve halált, egészségkárosodást okoz, vagy a
környezetet és az anyagi javakat jelentősen károsítja.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl e rendelet alkalmazásában a Kr. szerinti fogalommeghatározásokat kell figyelembe venni.

3. §
(1) Szálláshelyen szervezett üdülésen, tábororozáson (a továbbiakban
együtt: táborozás) az a személy vehet részt, aki arra egészségileg
alkalmas és azt a szervezett táborozás megkezdése előtt legfeljebb 4
nappal kiállított orvosi igazolással hitelt érdemlően igazolja.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában járványügyi szempontból egészségileg az a személy alkalmas, aki

a) a vizsgálat alkalmával semmilyen akut fertőző betegségben nem szenved,

b) tetű- és rühmentes, valamint

c) az életkorhoz kötött védőoltásokkal rendelkezik, és ezt a védőoltási könyv bemutatásával vagy más alkalmas módon igazolja.

(3) Ha a táborozásban részt vevő személy környezetében az orvosi
vizsgálatot megelőző négy héten belül akut fertőző megbetegedés fordult
elő, erről az orvost tájékoztatni kell, aki az egészségügyi
alkalmasságról szóló igazolást ennek figyelembevételével állítja ki.

(4) Az egészségügyi alkalmasságról szóló igazolást a résztvevőnek a
táborba történő megérkezésekor át kell adnia a szervezőnek. Az igazolást
a táborozás ideje alatt a tábor helyszínén kell tartani.

4. § (1)
A táborozást a táborozás szervezője a táborozás kezdete előtt legalább 6
héttel köteles a tábor helye szerint illetékes fővárosi és megyei
kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervénél (a továbbiakban:
népegészségügyi szakigazgatási szerv) bejelenteni. A bejelentésnek
tartalmaznia kell a táborozás helyét, időpontját, valamint a
táborozásban részt vevők várható számát.

(2)
Vándortábor esetén, ha az útvonal több népegészségügyi szakigazgatási
szerv illetékességét érinti, a vándortábort a kiindulási pont szerint
illetékes népegészségügyi szakigazgatási szervnél kell bejelenteni.

5. § Az 1. §-ban meghatározott szálláshelyek üzemeltetésének egészségügyi feltételeit az 1. számú melléklet, élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi előírásait a 2. számú melléklet tartalmazza.

6. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A 3. §, az 5. § és a (4) bekezdés, valamint az 1. és 2. számú melléklet 2007. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3)–(4)

(5)

1. számú melléklet a 37/2007. (VII. 23.) EüM–SZMM
együttes rendelethez

I. Szálláshelyek üzemeltetésének közös egészségügyi szabályai

1. A szolgáltatónak a szálláshelyen elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelést kell biztosítania.

2. A tiszta és szennyes textíliát elkülönítve kell tárolni.

3. Az üdülőben, gyermeküdülőben, gyermek- és ifjúsági táborban a
festést és mázolást szükség szerinti gyakorisággal, de a festést
legalább három évente, a mázolást legalább öt évente el kell végezni.

4. Az ágymatracot, a paplant, a plédet és a párnát a szolgáltató
szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente köteles tisztíttatni.

5. A takarításhoz, tisztításhoz és fertőtlenítéshez használt
eszközöket, a veszélyes anyagnak, veszélyes készítménynek nem minősülő
tisztító- és fertőtlenítőszereket külön helyiségben, egyéb zárt
tárolóhelyen (tisztítószerraktár, -szekrény) vagy egyéb elzárható helyen
kell tartani. Ha azok a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények
közé tartoznak, akkor a külön jogszabályok előírásait kell betartani.

6.
A táborozás szervezőjének a táborozás megkezdése előtt tájékoztatnia
kell a részvevőket arról, hogy védőoltással megelőzhető a
kullancs-encephalitis, azonban a Lyme-kór ellen nem véd, ezért a
kullancsirtószerek alkalmazása és a naponkénti „kullancsvizit”, valamint
a felfedezett kullancsok azonnali eltávolítása szükséges.

A tájékoztatásnak ki kell terjednie a nem szokványos viselkedésű
vadonélő állatok simogatásával, érintésével kapcsolatos veszélyekre is.

Amennyiben állatharapás, marás vagy tömeges darázscsípés
történik – az orvosi ellátás biztosításán túl –, a harapás, a marás vagy
a csípés tényét azonnal jelenteni kell a tábor helye szerint illetékes
népegészségügyi szakigazgatási szervnek.

II. Üdülő, gyermeküdülő, gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor üzemeltetésének különös egészségügyi szabályai

Üdülő, gyermeküdülő, gyermek- és ifjúsági tábor, telepített
sátortábor esetén az I. részben meghatározott egészségügyi szabályokon
túl az alábbi különös egészségügyi szabályok betartásáról is gondoskodni
kell:

1. Üdülő, gyermeküdülő, gyermek- és ifjúsági tábor, telepített
sátortábor esetén orvosi ellátás elérhetőségét biztosítani kell. 300
főnél nagyobb létszám esetén állandó orvosi felügyelet biztosítása
kötelező.

2. Üdülő, gyermeküdülő, gyermek- és ifjúsági tábor, telepített
sátortábor esetén külön helyiségben, nemek szerint elkülönített
betegszoba biztosítása kötelező. A betegszobához rendelt vizesblokkot,
amely 1 db zuhanyállásból, 1 db kézmosóból és egy WC fülkéből áll,
kizárólag a beteg használhatja.

Telepített sátortábor esetén – amennyiben a vizesblokk fizikai
kialakítása az elkülönítést nem teszi lehetővé – a közös vizesblokkot a
beteg is használhatja azzal, hogy a használatot követően a helyiséget
fertőtleníteni kell.

A betegszoba szállás céljára még ideiglenesen sem vehető igénybe.

3. Játszótér elhelyezésére (telepítésére), illetve használatára a
külön jogszabályban előírtakat kell alkalmazni. Homokozó esetén a homok
évenkénti teljes cseréjéről az üdülő, gyermeküdülő, gyermek- és ifjúsági
tábor, telepített sátortábor szolgáltatója gondoskodik. A használaton
kívüli homokozót le kell fedni.

III. Nomád táborhely üzemeltetésének különös egészségügyi szabályai

Nomád táborhely igénybevétele (nomád táborozás) esetén az I. részben
meghatározott egészségügyi szabályok értelemszerű alkalmazásán túl az
alábbi különös egészségügyi szabályok betartásáról is gondoskodni kell:

1. A nomád táborozás teljes időtartama alatt képzett elsősegélynyújtó
jelenlétét kell biztosítani. Orvos elérhetőségének helyéről és idejéről
a tábor szervezője a táborozás megkezdése előtt köteles tájékozódni.

2. Fogyasztáshoz, főzéshez, mosogatáshoz, fogmosáshoz a létszámnak
megfelelő, elegendő mennyiségű, ivóvíz minőségű vizet kell biztosítani.

3. A mosdótálak rendszeres tisztításáról, fertőtlenítéséről gondoskodni kell. A mosdótálak csak tisztálkodásra használhatók.

4. A keletkező szennyvíz, hulladék és fekália ártalmatlanítására a Kr.-ben előírtakat kell alkalmazni.

A keletkezett szennyvíz elszikkasztásának, az emésztőgödörnek és az
űrgödörnek a sátraktól és élővíztől való minimális távolsága 20 méter.
Emésztőgödör és űrgödör forrás fellett nem létesíthető. Az illemhelyek
gödreit naponta fertőtleníteni kell és a tábor végeztével be kell
temetni. A terhelt réteget legalább 30 cm tiszta földréteg fedje.

A szennyvíz eltávolításának kötelezettsége csak arra az esetre
vonatkozik, ha a hidrogeológiailag érzékeny területen a környezetvédelmi
hatóság környezetvédelmi okokból nem engedélyezi a helyi szikkasztást,
valamint az emésztő- és űrgödör létesítését.

Hidrogeológiailag érzékeny területeken a helyi szikkasztást, emésztő-
és űrgödör létesítésének lehetőségét, valamint élővíztől való
távolságát az illetékes környezetvédelmi hatóság állapítja meg.
Amennyiben használatuk nem engedélyezett, a hulladék gyűjtését lehetőség
szerint egyszer használatos zsákban vagy fedeles gyűjtőedényben kell
végezni. A hulladék kommunális gyűjtőhelyre történő szállításáról, a
gyűjtőedényzet kiürítés utáni mosásáról és fertőtlenítéséről gondoskodni
kell. A keletkezett szennyvíz és fekália gyűjtését zártan és
szivárgásmentesen kell biztosítani, és azt a táborozás után ily módon
kell elszállítani.

5. Fenéklap nélküli sátorban közvetlenül a földre matrac, polifoam, szivacs nem helyezhető.

6. A nomád táborozás befejezése után a táborhelyet legalább olyan
tisztasági állapotban kell elhagyni, mint amilyenben az a táborozás
megkezdésekor volt.

2. számú melléklet a 37/2007. (VII. 23.) EüM–SZMM
együttes rendelethez

I. Üdülőre,
gyermeküdülőre, gyermek- és ifjúsági táborra, telepített sátortáborra
vonatkozó élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi szabályok

1. Üdülőben, gyermeküdülőben, gyermek- és ifjúsági táborban,
telepített sátortáborban az étkeztetési szolgáltatás a külön
jogszabályban előírtak szerint működő vendéglátó, közétkeztető
nyújthatja. Telepített sátortáborban étkeztetési szolgáltatás a nomád
táborhelyre vonatkozó élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi szabályok
alapján is nyújtható.

2. A hűtőszekrények rendszeres tisztításáról, fertőtlenítéséről a
szolgáltató köteles gondoskodni. Az élelmiszerek hűtött tárolását a
szolgáltatónak kell biztosítania. Amennyiben a hűtött tárolás nem
megoldható, csak tartósított élelmiszert vagy az elkészítést közvetlenül
megelőzően vásárolt nyersanyagot szabad felhasználni.

3. Az önellátó étkeztetési lehetőség céljára szolgáló építmények
(konyha, teakonyha, főzőfülke, szabadtéri főzőhely) berendezésének
rendszeres tisztításáról, fertőtlenítéséről a szolgáltató köteles
gondoskodni.

4. Távollévő szolgáltató esetén a táborozás szervezője, illetve a
vendég köteles gondoskodni az egészségügyi előírások betartásáról.

II. Nomád táborhelyre vonatkozó élelmezés-
és táplálkozás-egészségügyi szabályok

1. Nomád táborhely esetén a felállított főzősátorban vagy a
ponyvatetővel védett szabad területen az élelmiszerek és a konyhai
edényzet talajra helyezése tilos. Az élelmiszerek és az edényzet
elhelyezésére mosható, fertőtleníthető felületű munkaasztalokat és
tárolóeszközöket kell biztosítani.

2. Nomád táborhelyen történő ételkészítés esetén annak a személynek,
aki az ételkészítés teljes folyamatát felügyeli, a külön jogszabály
szerinti közegészségügyi minimum-vizsgával kell rendelkeznie.

3. Az ételkészítésben az a személy vehet részt, aki a külön
jogszabályban előírt személyi higiénés alkalmassági vizsgálaton alkalmas
minősítést kap.