Elsősegély Kisokos

Elsősegélynyújtáskor
az első és legfontosabb dolog, hogy a segítségnyújtó biztonságban lesz
e az ellátás során. Ha meggyőződtünk róla, hogy biztonságos a helyszín,
megközelíthetjük a sérültet/ beteget. Amennyiben nincsenek egyértelmű
jelek a légzés, keringés, illetve az eszmélet meglétére (pl. beszéd,
akaratlagos mozgás), ellenőriznünk kell azokat.

Először is megszólítjuk, megrázogatjuk a sérült/ beteg vállát, hangosan megkérdezzük tőle, hogy "Jól van?". Ha nem reagál, ellenőriznünk kell a légzését. Érdemes segítségért kiáltani ilyenkor,
hátha van valaki a közelben, aki segítségünkre lehet a későbbi teendőkben.

Légzés ellenőrzése: Térdeljünk le a sérült/beteg vállmagasságában.  Óvatosan hajtsuk
hátra a fejet a homloknál fogva és az állcsont alatt megtámasztva, ezzel biztosítva az átjárható légutat. Hajoljunk közel a sérült/beteg arca fölé úgy, hogy arcunk a mellkasa
irányába nézzen és kb. 5 cm távolságban legyen a fülünk a szájától. Ezzel a módszerrel 10 másodpercig figyeljük a légzésre
utaló jeleket. Figyelnünk kell a mellkas mozgását, illetve bőrünkön és
fülünkkel is észrevehető lesz a légvétel. (3-as érzéskelés) 10 másodperc alatt minimum 2
db normális légvételt kell tapasztalnunk. - Legújabb ajánlások szerint a
laikus elsősegélynyújtók esetén a keringés vizsgálata nem szükséges, az
újraélesztés megkezdéséhez elegendő az eszméletlenség és a légzés
hiányának megállapítása. -

A légzés hiányának megállapítása után azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést. A segítőnket meg kell kérni, hogy a 104-es telefonszámon kérjen mentőt újraélesztéshez, illetve ha van a közelben defibrillátor, akkor hozza ide.

Első
lépésként a mellkas közepére, a szegycsont alsó harmadára helyezzük a kezünket (laikusoknak már nem
ajánlott a bordaívek kitapogatása), majd 30 db mellkasi nyomást
(kompressziót) végzünk. Mélysége minimum 5 cm, de 6 cm-nél nem mélyebben fogjuk benyomni azt. A kompressziók üteme 100-120 db/perc. Csak ezek
után következik a fej újbóli hátrahajtása (légút biztosítás) és 2 db befújásos
lélegeztetés. A befújások történhetnek szájból-orrba vagy szájból-szájba. A befújásoknak 1- 1 másodpercig kell tartania.
A továbbiakban ez a 30: 2 arány követendő.
Az újraélesztést végzők lehetőség szerint váltsák egymást 2 percenként.
Ezt a folyamatot a mentők megérkezéséig vagy az életjelek megjelenéséig folytatni kell!
Vész esetén, újraélesztéssel kapcsolatos segítséget a 104-es telefonszámon is tudnak kapni (telefonos CPR).

Vérzéscsillapítás

Artériás (ütőeres) vérzés: a szívnek megfelelő ütemben spriccel, élénkpiros színű.
Vénás vérzés: sötét színű, nagy mennyiségű vér folyik egyenletesen a sebből.
Mindkét
esetben nyomókötés felhelyezése ajánlott. Steril mull lapokat helyezünk
a sebre, erősen ráfogjuk őket, majd géztekercset rakunk a sebre
(nyomópárnaként ez fogja elnyomni a sérült eret), ezek után
körbetekerjük pólyával. Ha a kötés átvérzik, tilos levenni, helyette
újabb réteget kötünk rá.
Artériás vérzés esetén alkalmazható a nyomópontok közvetlen nyomása.
Általános szabály, hogy vérző embert is nyugalomba helyezve kell ellátni!

Shock kezelése

A
shock egy folyamatosan romló perifériás keringési rendellenesség,
melyben a keringő vér mennyisége az érpálya térfogatához képest
abszolút, vagy relatív értelemben csökkent. Így a szövetek nem jutnak
megfelelő oxigénellátáshoz.
Életveszélyes állapot, kezelés nélkül halálhoz vezethet!!!

Okozhatja: vérveszteség, égés, allergiás reakció, szívelégtelenség, infarktus, folyadékvesztés, hypo- és hyperglikémia…stb.

Teendők:
hanyatt fektetés, lábak felemelése, kiváltó ok megszüntetése (pl. ha
vérzés okozza, akkor vérzéscsillapítás). Tilos etetni, itatni!

Égési
sérülések esetén a sérültet nyugalomba helyezzük, a sérülésbe égett
ruhadarabot NEM vesszük ki belőle. 20 percig hűtjük az égett
bőrfelszínt (lágyan folyó vízsugárral), közben pedig folyadékot
pótlunk, vagyis itatjuk a sérültet (enyhén sós vízzel). A hűtés
végeztével steril fedőkötést helyezünk fel az égett bőrfelszínre.

Általában étel, rovarcsípés, esetleg gyógyszer okozza.
Súlyos formája az anafilaxia, mely fulladást, illetve shockot okozhat. 
Az ilyen jellegű túlérzékenység nagyon ritka, de annál gyorsabb lefolyású.

Teendők: kálcium, illetve antihisztamin beadása, valamint anafilaxiás reakcióknál adrenalin öninjekció adása (csak a beteg saját gyógyszereit lehet használni). Csípés esetén a csípés helyének jeges borogatása lassítja a méreg felszívódását a szervezetben.

Súlyos reakcióknál azonnali mentőhívás szükséges!!!

Ájulás: az agy vérellátásának javítására szolgáló öngyógyító folyamat. Átmeneti jellegű.

Eszméletlenség: tartós életveszélyes állapot, melyben a reflexek csökkentek, vagy megszűntek, nincsen megfelelő izomtónus. Ez által a szervezet nem tud alkalmazkodni a külvilághoz, nem reagál az őt ért ingerekre.

Ájulás esetén hanyatt fektetés javasolt, miközben a lábakat megemeljük, így elősegítve az agy vérellátásának helyreállását. (sokk fektetés)

Eszméletlenség esetén amennyiben más ellenjavallata nincs, stabil oldalfektetésbe helyezzük a beteget/ sérültet. Ezzel biztosítjuk a szabad légutakat, illetve megakadályozzuk, hogy hányás esetén a légutakba kerüljön a hányadék.